Csoportos családállítás: ahol egymás történetei is hatnak ránk...
A családállítás eredetileg csoportos módszer, Bert Hellinger csoportokkal dolgozva alakította ki ezt a szisztematikus pszichoterápiás módszert. Mit jelent az, hogy csoportos módszer?
A csoportos családállítás – bár hatásában teljesen egyenértékű vele – valami mást ad, mint az egyéni állítás: benne van a közösséghez tartozás élménye. A mások sorsába való bepillantás által saját sorsunk jobb elfogadását, a többiek segítő részvétele által pedig az elfogadás, a bizalom megtapasztalását teszi lehetővé.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a csoportos állítás időkerete szűkebb, és ettől függetlenül is kisebb teret enged a személyes kapcsolatnak az állításvezetővel. Az állításon látottak feldolgozása sokkal inkább az állítást kérő résztvevőre hárul, ehhez kevesebb támogatást tud kapni az álításvezetőtől. Mégis érdemes kipróbálni mindkét módszert, mert van akinek a csoportos, másoknak az egyéni állítás válik be inkább.
És van olyan is, hogy mindkettő közel áll hozzánk: amikor egy-egy témával inkább csoportban szeretnénk foglalkozni, más témával egyéni állításra mennénk.
Az a tapasztalat, hogy a csoportos családállítások mintha egy-egy téma köré szerveződnének. Bár a jelentkezők nem ismerik egymást és az állításvezető sem feltétlenül tudja pontosan előre, hogy ki milyen témával érkezik, mégis mintha nem lenne véletlen hogy milyen csoport jön össze. Vannak alkalmak, amikor a témák a nőisesség, a női energia, az anya-lánya kapcsolat körül mozognak, máskor több „titok”, elfelejtett vagy kirekesztett családtaggal összefüggő állítás követi egymást egy napon. Valamilyen módon összhang van azok között – ez nagyon érdekes – akik összegyűlnek egy-egy csoportos családállítás kapcsán: így aztán nagy hatással van mindenkire a többiek állítása is.
Az sem véletlen – ez is tapasztalat – hogy kit milyen „képviseletre” választanak ki. Az egyik nem régi csoporton például az egyik állítást kérő többször is az apát képviselte mások állításaiban, majd amikor az ő saját állítása következett kiderült: problémája az édeaspjával kapcsolatos, akinek tetteit, életmódját nehezen fogadja el. A mások állításában betöltött képviselet – ahol „apaként” szerepelt - segített neki abban, hogy saját édesapját is jobban megértse: meglássa, hogy az apa sorsa mögött milyen összefonódások, kötöttségek állnak. És bár segíteni az apjának nem tud – ez a családállítás egyik alappillére, hiszen az apa „nagyobb”, mint mi – de ha megérti az összefüggéseket akkor megkönnyebbül egy tehertől. Érdekes megfigyelés, hogy az egyéni állítások is összefüggést mutatnak egy-egy időszakban: tettes-áldozat energia, iker-energia – sokszor egymást követik a hasonló problémák vagy a hasonló sors-összefonódások.
Egyéni vagy csoportos állítás? A válasz egyszerűnek tűnik: hallgassunk a megérzésünkre, hogy éppen most mire van szükségünk.